Kellett

Az Új Társadalom blogon olvasható egy cikk Kellett nekünk kapitalizmus? címmel. A cikk röviden összefoglalva amellett érvel, hogy a Kádár-rendszer nyújtotta biztonság és nagyobb egyenlőség jobb volt a mai világnál, ahol a cikk szavával élve ,,kozmikusak” a különbségek szegény és gazdag között, sokkal nagyobb a korrupció és a bűnözés. Egyfajta korlátozott demokráciát, javított szocializmust kíván, mert úgy gondolja, hogy a demokráciából akár fel is adhatunk egy gondóskodóbb államért. Kínát állítja elénk mint lehetséges mintát. Szerintem nagyon téved.Téved, mert a kapitalizmusnál még nem találtak ki jobb rendszert, a szocializmus pedig rosszabb volt. Természetesen nem a jelenlegi magyarországi még fejlődő kapitalizmusról van szó.

Vagyoni különbségek

A jó kapitalizmus hatékonyságánál fogva sokkal jobban tudja ellensúlyozni a vagyoni különbségeket. Vagyis nem: jobb helyzetet tud teremteni még a szegények számára is. Hatékony termelés mellett a lehető legjobb gazdasági teljesítményt nyújtja, így azonos adók mellett a lehető legnagyobb az újraelosztás mértéke. A szocialista állam is csak az adókból oszthat el újra, ezek azonban kisebb jövedelmet jelentenek, mert kevésbé hatékony a termelés.

Gondoskodó állam

A gondoskodó állam egy baromság. (Nagyon tisztelem a cikkírót: nyíltan beszél arról, amiről Orbán csak utalásszerűen, nála ez naivság nem disznóság.) Az állam szerepe egy lehet: a gazdagok adóztatásával és csak az átlag alattiak támogatásával csökkenteni a különbségeket. A szocialista állam és sajnos a mai magyar állam is mindenkit támogat. Rengeteg feleseleges pénz megy el a középosztály és a még gazdagabbak szociális juttatásaira is. Miért támogatják az én középosztálybeli családoma? Miért jár utánam családi pótlék, beiskolázási támogatás, tankönyvtámogatás, étkezési támogatás? Nekem egyetlen dologra van szükségem: a demokráciára, mert egy ilyen rendszerben tudok érvényesülni. Semmi szükségem a gondoskodó állam illuziójára, hiszen a családom relatíve magas (valójában alacsony) jövedelméből a jelen társadalomban magáról is tud gondoskodni. A gondoskodó állam nem fenntartható: a szocializmus sem volt az.

Korrupció és bűnözés

További érv a korrupció és a bűnözés a kapitalizmusban való burjánzása. A korrupció a szocializmusban is benne volt, sőt. Lehet, hogy a szocializmusban kevesebbet loptak az utcán, de többen ültek azért, mert kinyitották a szájukat. Lehet választani.

Kína

Kína pedig egy nagyon rossz kombináció (erre a kommentelők is felhívják a figyelmet): a kapitalista gazdaság keltette hatalmas vagyoni különbségek mellé még kommunista elnyomás is van. Magyarországon (és Európában) bárki nyíltan beszélhet a kapitalizmus visszáságairól, arról, hogy mondjuk szocializmust akar. Kínában nem.

Összegzés és még egy kérdés

A cikk tipikus magyar téveszmékre épül, amit én szerzője naivitásának tudok be. Egyben azonban igaza van: a magyar kapitalizmus reformra szorul. Csak nem az ő általa elképzelt irányban.

Végül egy érdekes kérdés lehet, hogy miként alakítsunk ki korlátozott demokráciát. Ugyanis utólag elmondható egy rendszerről, hogy az korlátozott demokrácia volt (pl. a Horthy-rezsim), node olyat még nem látott a világ, hogy egy demokráciából demokratikus módon korlátozott demokratikus politikai rendszerbe menjünk át… Ez elég paradox, de nem demokratikusan átmenni egy másik rendszerbe nem a demokrácia korlátozása, hanem diktatúra.

3 hozzászólás to “Kellett”

  1. ÉIG Says:

    Kicsit közhelyes mind a két írás, de látom, kezd visszatérni – mint az várható is volt – a színvonalra való igény. Továbbra is zavar a fogalmak vertifikálatlansága.

    (“[…] a kapitalizmusnál még nem találtak ki jobb rendszert”; elég olcsó Churchil-plágium; egyébként figyelemreméltó Putyin véleménye is a nyugati demokráciákról, ha jól emlékszem a FAZ-ban volt vele erről egy tanulságos interjú)

    Érdemes lenne azt a kérdést vizsgálni, mely tendenciák eredményezték a rendszerváltás után jelentkező oligarchikus rendszert – amely lassan valóban a legrosszabb, platóni értelemben vett demokráciába torkollik.

  2. prinzdani Says:

    Miért, kitaláltak már? Én úgy vélem, hogy a szocializmus nem lehet a kapitalizmus alternatívája, ráadásul azok a körülmények, amik Nyugat-Európában akkor voltak, amikor Marxék megírták műveiket, mára nem nagyon jellemzőek. Az igazi fejlett kapitalizmusokban még munkásnak is jobb lenni, mint a szocializmusban. Nem igaz ez persze a jelenlegi magyar helyzetre, de ebből semmiképpen nem lehet kiút a demokratikus jogaink egy részéről való lemondás, visszafejlődés.

  3. ÉIG Says:

    Nem csak a szocializmus, és a kapitalizmus között lehet választani. Fent egy szóval nem utaltam Marxra – Putyin nem törekvései nem szocialisták -, és azt sem vontam kétségbe, hogy a nyugati államokban – sőt kicsiny hazánkban is – magas az életszínvonal.

    De: egyrészt a kapitalizmus – mint az imperializmus utódja – globális rendszer. A német munkanélküli segélyét többek közt indiai gyerekek termelik meg éhbérért; másrészt egy dán betanított munkás sem lesz boldogabb attól, hogy két rekesz sörrel többet ihat meg hétvégénként. Sem a nyugati entelektüell, hogy egyéniségnek képzelheti magát.


Hozzászólás